2013. szeptember 15., vasárnap

második

A második hét már betegséggel köszöntött ránk... Bogárnak hétfőn igen rossz hangulata volt. Egész nap belassult és nyűgös volt.
Estére szerencsésen felment a láza, így villám megoldás kellett másnapra.

Az eredeti terv szerint, bevittem az irodába és mama jön érte ahogy tud... na az nem valósult meg du. 3 ig, így már ott fogtam gyöngyöt fűzni.
Rettenetesen eleven volt, bár csak nekem volt hangos... mert síri csöndet vártam volna, de nem ment... rohangált az udvaron, ásott a kertben és csicsergett feszt :)

Itthon meg folytatta :P

Du. orvos, még egy nap pihit kapott, csak a biztonság kedvéért, de viszonylag jól megúszta... csütörtökön mehetett suliba, addig meg oldotta a feladatlapot. :)

Édes Bab, alig várta, hogy mehessen a suliba, s erre jött a mama féle fekete leves.
Csütörtökön hosszú műszakom van, így mama megy Bogeszért a suliba... kivéve, ha nem hívnak fél 6kor a könyvtárból, hogy ott a gyerkőc, mert nem ment érte senki és nem is voltak otthon, hiába vitte haza a tanító néni :S ... szerencsére a könyvtáros néni is ott tanít a suliban, s még régről (mikor még kolégák voltunk) megvolt neki a számom...
Hanyatt homlok menekülve rohantam... táska, iratok pénz nélkül :P (éljen a parkolás pénz... lett kifli vacsira :P ) Mamának nem idézném mit mondtam, de nem voltak dicsérő szak az biztos :$

Lilit kicsit sem rendítette meg a kaland... de az üzenő füzetbe is beírtam az összes elérhetőségegünket, meg, hogy kinek adhatják ki rajtam kívül Lilót.

Mit ne mondjak, pénteken nem egyszer emlékeztettem mamát, hogy péntek van és menni kell... mert ugye a péntek mamás nap, de most még szombaton is ott aludt, anya tivornyázott kicsit pénteken... kellett a pihi. Na meg vasárnap templomi megjelenés... kellenek a matricák, ha netán szeretne majd áldozni... meg amúgy sem lesz tőle baja, ha már hittanra jár... (igaz már nem önként, de az oviban akarta, így ez van)

A templomba menetel sem volt zökkenőmentes, de meglett a pecsételős kiskönyv... egy új... bejutottak és túlélték... bár Bogár szerint élete leghosszabb perce volt :P (naná, sőt... 60 percnyi ;) )

Roliéknál találkoztunk, fél óráig csak ölelkezve, s le sem vakarhattam magamról... nem is akartam :D
Gyors köszöntés, örvendés, ünneplés... Levi szüli, Bibi névnap... és gyí haza tanulni...

Nyögve nyelősen ment... a betűzés az égnek sem megy. Minden magánhangzót kihagy és a szavak végére tesz egy Ö hangot... mert ugye "p-ö" meg "z-ö" ;) akkor is ha a szó elején vannak a hangzók ;)
A németre meg már egyáltalán nem volt figyelme... szóval lesz mit gyakorolni még... bár lehet, vers eset, hogy nem megy, nem megy, aztán meg kiderül, hogy köpi vágja...

A második hetet már 2 mackóval és állítólag 11 (azaz, még egy mackónyi) smájlival zárta. Már csak 97 kell akkor év végiéig ;)



2 megjegyzés:

  1. Betűzés,német? :o,hát hova jár őkelme?,nálunk a színezés megy még ezerrel:)))

    VálaszTörlés
  2. szia
    nálunk az írás lesz a mumus, hiába rajzol gyönyörűen az íráselemekhez nincs türelme..megcsinálja, de nagyon nyögve nyelősen...:)vagy lehet, hogy elsős napközis tanító néniként én vagyok túl kritikus:)))
    szerencsére magától megtanult olvasni, már folyékonyan is megy..úgyhogy ezt mi kipipálhatjuk...Bogi is köhög péntek óta, de ha nem lesz láza megy suliba...

    VálaszTörlés

Majdnem csak mi ketten