talán

Remélem a végére érek legalább most így 3. nekifutásra ;)

A hetünk végső soron elszáguldott, tétlenül...

Pontosabban nem unatkoztunk, de ... reggel korai kelések, hogy az oviba is odaérjünk és mg a munkakezdetét se késsem le ;)

Az altatás a kisszobában zajlott, több kevesebb sikerrel.
Volt, hogy 11 felé sikeredett, de mikor anya bekeményített, max 9, s még ki is pihente magát.

A szerdai reggleünk volt igen csak kialvatlan, s borzalmas.
Nem elég, hogy gonosz anya felkelti ideje korán a gyermeket, még hibát hibára is halmoz.

1. Hiba: Két copfot merészeltem tenni
2.  Hiba:Teljesen felhúztam a kabát zipzárját
3.  Hiba:Nem a kedvenc sapkáját adtam rá
4.  Hiba: Csipkerózsikát vittem le, nem az új pónit :(
5.  Hiba: Nem vettem fel a földhöz vágott Csipkerózsikát
6.  Hiba: már nem is emlékszem, de az ovi előtt is sikerült egy :P

Ezek után nem csoda, hogy Babocskám kénytelen volt végig ordítani ezt a bizonyos egy óra hosszát. Az oviban is visított végig, alig bírták lefejteni rólam.
Ami tuti... megmondtam, ha még egy frizura cirkusz máris olyan haja lesz, mint nekem :P

E nap. Pár perccel reggeli idő után, mama hív "Miért nincs sapka ezen a gyereken???" Tudom Én??? Dolgozom, s nem vagyok az oviban. Én a kabát ujjába tettem a sapit, az tuti!
Kiderült, hogy cirkuszbajnokom eldugta a sapeszt a zsákok közé és határozottan állította, hogy Én nem tettem neki sapkát :P Na persze... mostmár van tartalék is a zsákban ;)

Egyéb izgi eset nem volt máig. Arieleket gyártottunk egész héten. Színeztük, kivágtuk, kopíroztuk és ismét kivágtuk... van mára már nem kevés, pedig amikor nem figyelt hajigáltam ki párat :$

Ma végre nem kellett menni senkinek sehova, így lusta délelőttünk lett. Vagyis csak Bogárnak. Pizsiben héderelt sokáig. Ariel cirkusz, mert alig van belőle... Én állatkerti lakó meg, teganap a teccsóban még pörgettem is ki neki egy Ariel figurát :P

Délelőtt megfőtt a leves, meg a rakott krumpli. Enni ... na azt már nem bírt délre, mert folyamatosan tüntek el az előkészített holmit... a kolbász karikák, a krumpli... a leves tészta :) Szóval nem csoda...

Ebéd után (és újabb 6 Ariellel gazdagabban) kitaláltuk, meglátogatjuk AnyaMamiékat. Bicajra pattantunk... Lillem a sajátjára :S , Én meg az enyémre.
Igen csak keserves volt az első városi közös tekerésünk :(
Agyon könyörögtem, vezényeltem mikor merre, gyorsabban, lassabban... Hol lepattant és tolta, hol felült. Nagyon gyorsan váltott, a legváratlanabb pillanatban állt meg... kész lettem mire oda értünk a tanyára, főleg, hogy a pedál a végén már 300 méterenként leesett (valszínűleg fordítva lett beszerelve :S )

Mamiék csavarogtak, de jöttek gyorsan. Nagy volt a szerelem papival, meg Attilához csavargás mamival... neházkes indulás, s kínkeserves haza haladás :(
Azt ugye nem kell mondanom, hogy Arielért vissza kellett mennünk :P

Alig haladtunk, de legalább a pedált megszerelte papa... sírva fakadt, fel le szállt... nyavajgott, hogy fáradt, álmos... szomjas, pisilni kell, s a hab... egy úttesten való átkelésnél sikeresen beterül (bicikli úton, de kereszteződésben) ANYA VIGYÉ HAZA! S mi legyen a bicajoddal??? AZT HAGGYUK ITT :'( Na persze... toltuk hazáig :S

Szegénynek szívtam a vérét... s ismét megígérte, hogy legközelebb hallgat rám, s elhiszi ha azt mondom, hogy jobb lenne neki a gyereknyeregben mögöttem.

Nagyon nem kell sajnálni a kis Majmomat, mert vidáman énekelgette ezek után a GÓ DIÉGÓ ANYA GÓ-t ;)
Itthon ismét Ariel mizéria, majd mese... segített panírozni, s most épp szanaszét ázik a vízben ;) s várjuk haza apánkat :)

A meló jó. Legalábbis eddig tetszik, mégha kialakulatlan is a kép, de ez a 4 nap kevés volt, hogy elijesszenek :) Az ápoltak néha fárasztóak, de nem zavar :) Legalább időben elalszom Én is :)

Na megyek, mert ordít már 4.x :)

(majd lesz pár teles kép... majd..)



http://www.pasizasitanacsok.hu/&pid=49652