Tegnap délután mama orvul "elrabolta" tőlem a Drágaságot :D és Leventézett egy alaposat. Semmi részletet nem tudok, mert aki nincs itt ugye, egye csak a penész :( ;)
Ma meg hiába ugrottam haza, hírük hamvuk sem volt. Csavarogtak mamival. Mentek megrendelni az egyen tollpaplant, gyermekméretbe Ádámnak is :) majd fodrászozás és az Én tudomásom szerint fél 2 kor már alvászat volt.
Fél 4kor már ébren hentergett a Nagysos ;) és bizony jól hallatszott a telefonba is a sikítása :D
Mikor hazaértem még heverészett, s nagy nehezen megkaptam a hiányyoztálanya ölelésemet :) Majdnem megfújtott a ki majmom :) , majd közölte, hogy az asztal tetején akar ülni :P
Mire onnan levarázsoltam és cipőt a lábára :S ... na de hagyjuk is ezt a részt :P
A miszobánkban, nehogy csak DVD-zzen ollót kért, s kapott, de a fecni szedegetést megelőzendő egy lepedőt leterítettem.. na nem úsztam meg :P
Nagy lelkesen ollózott :D és megkíséreltem egy szóbeli kérést elvégeztetni vele... többé kevésbé sikerült :P
"Lili! Vágd ki légyszíves a csigát :) A szélső vonal mentén vágd ki! gyesen! "
Na ezt Ő szinte tökéletesen végrehajtotta :D ... félbehajtotta a lapot és a csiga kellés közepét kivágta :D (vagy inkább bele :P )
Uzsizni nem igen volt kedve. Ahogy kiértünk már rapli és kivételesen mami vágta ki az ebédlőből, nem Én :P , utána persze csalta, de nem jött Bab.
Nekem elsőre nem jött, csak másodjára... de sok étel nem fogyott :(
A kézmosás fülesbe torkollott... nem kicsibe :( ... sokszori kérés ellenére sem hagyta abba a víz marokkal való falra, szekrényre, anyára való spriccelését, és egy X-edik beterülésemet íly módon jutalmaztam :$ ... nem nagyon hatotta meg... 23 mpig (számoltam) picit sírt, ült a kanapén és már ment is énekelgetni, játszani :O Kemény a csaj :P
A szobában a "DirektorÚr" leste a mesét, már az olló sem kellett, semmi. Kis csoki majszika és a világ teljesen elveszett számára... mikor aztán mégis ollózni kezdett ismét más dimenzióba került... egyre hangosabban szólongattam és bizony... nagy sokára nézett csak rám (na jó... másodjára már direkt csinálta a kis Gonosz Manó, csak úgy vigyorgott a bajsza alatt :P )
Kicsit ölben mesézett, majd kezdett undokoskodni.
Belekönyökölt többször a mellembe, s a végső döfés a kutyás sebem szétrúgása volt :( Na akkor aztán nem ült az ölemben... (s míg én "felugrottam" fájdalmamban, Ő kéjes vigyorral befúrt a székembe, s míg érte a seggem az ülrészt még taszjtott is egyet rajtam :S )
Fürdésnél mééég FŰDŐS BABÁT akart a drága... potom 4db hever a fürdőben... nem győznek kicspögni... de az nem elég... peeersze :S pffffffff... be sem fér majd a sok jószágtól :P
A haj vizes lett, mind a 4 baba bekerült végül, míg ágyaztam... nagy nehezen kijött a vízből, s a következő taslit öltözés közben kapta :( :$ ... menekült, rohant, vergődött, csikart, rúgott, s feszengett (ami közben ismét nekem okozott fájdalmat, nem is sorolom hol, de a sebem ismét megtalálta) Na nem azonnal az első moccanásnál suhintottam... kértem, kérleltem. A szemébe nézve (nem könnyű hiába fogom meg a pofiját) magyaráztam neki... s mikor sokadjára is tojt a szövegemre és bizony... eltelt majd 2 hét, de igen érzékeny a lábam... csak mély seb az... szégyellem, de ez így jött ki :S ... de felöltettem 13 mp. alatt.
Vacsi... na nem annyira... pár falat zsíros kenyér :S ... a kakaós csiga az nem kell...
A szobában ment tovább a derbi :S ... aztán ment mamához, ettek mézes almát, meg ki tudja még mit... nagyon jól elvoltak :)
Bejönni smafu, mamánál aludni, na azt nem akart :P ... itt viszont... tombolás van/volt.
Tv kikapcs, zsarolás minden félével... végül kijátszottam az adu ÁSZT ... anya kimegy ha megszomorítod... fekszik :)
Nem túl eredményes napot zártunk, ha így nézzük, hogy 4-5 óra alatt többször sikerült összevesznünk :S ... de valami van vele mostanában... pár napja (3éves kór :P )
Nagyon érzékenyen reagál dolgokra... már Y. is megjegyezte, hogy mindenen rinyál s azonnal bőg. Éjjel is megébred, nagyon sokadszor nála és felsikít. Rászólok, csúnyán nézek... máris bőg... eddig max duzzogva felhúzta az orrát (igazi nagylányos pulykásan :P ) most meg... ha fülest kapott is max utálatoskodott, most meg bőgve belém csimpaszkodik...
Érezhet valami változást a levegőben... már említettem, hogy az eddig olvasottakkal ellentétben, Bab picinek nem szorongott... talán, mert mindig ott voltam. Apja csak hvg-n volt otthon, feltéve ha nem a sarki egységben ... szó szerint minden pillanatban ott voltam és nem is voltam híve a hagyjuk sírni a babát elvnek... az hülyeség az Én véleményem szerint... de biztos igazuk van azoknak akik a mellett állnak... a mondandóm lényege, hogy nem tapasztaltam szeparációs szorongást nála. Kiegyensúlyozott, nyugodt, békés baba volt, a sok nyígja mellé az anyja is :P ilyen volt, mert ott volt ugye egy eszményi, bajtalan gyermek :)
Másfél éves kora körül sem jött ez a szorongós rész... az anyja mindig ott volt... szinte soha nem lett lepasszolva... az apja is csak velem vitte láthatásra.
Alig 2 éves korában dolgozni mentem és kezdődtek a gondok... de nevelési, fegyelmezési, altatási problémák. Ilyen jellegű észrevételeim nem voltak...
Amióta újra itthon vagyon (mostmár munkanélkülin :( ) azóta vélem felfedezni a lelki gondjait. Nehezen váltunk el, mikor tornára mentem, mindenhova jönni akart velem. Nem egy alkalommal kellett "pajszervassal lefeszíteni" rólam. Ez nagyon fáj... de sajnos ez van... bízom benne, hogy megoldódik, hiszen meg szokott. Miért mi lennénk a kivételek... kicsit később ért utol minket, de túléljük :) most sok a változás, de változom majd vele Én is ;) csak jó legyen :) (bár igen élvezem, hogy ennek hála kéz a kézben sétálunk ;) :D )
Ma meg hiába ugrottam haza, hírük hamvuk sem volt. Csavarogtak mamival. Mentek megrendelni az egyen tollpaplant, gyermekméretbe Ádámnak is :) majd fodrászozás és az Én tudomásom szerint fél 2 kor már alvászat volt.
Fél 4kor már ébren hentergett a Nagysos ;) és bizony jól hallatszott a telefonba is a sikítása :D
Mikor hazaértem még heverészett, s nagy nehezen megkaptam a hiányyoztálanya ölelésemet :) Majdnem megfújtott a ki majmom :) , majd közölte, hogy az asztal tetején akar ülni :P
Mire onnan levarázsoltam és cipőt a lábára :S ... na de hagyjuk is ezt a részt :P
A miszobánkban, nehogy csak DVD-zzen ollót kért, s kapott, de a fecni szedegetést megelőzendő egy lepedőt leterítettem.. na nem úsztam meg :P
Nagy lelkesen ollózott :D és megkíséreltem egy szóbeli kérést elvégeztetni vele... többé kevésbé sikerült :P
"Lili! Vágd ki légyszíves a csigát :) A szélső vonal mentén vágd ki! gyesen! "
Na ezt Ő szinte tökéletesen végrehajtotta :D ... félbehajtotta a lapot és a csiga kellés közepét kivágta :D (vagy inkább bele :P )
Uzsizni nem igen volt kedve. Ahogy kiértünk már rapli és kivételesen mami vágta ki az ebédlőből, nem Én :P , utána persze csalta, de nem jött Bab.
Nekem elsőre nem jött, csak másodjára... de sok étel nem fogyott :(
A kézmosás fülesbe torkollott... nem kicsibe :( ... sokszori kérés ellenére sem hagyta abba a víz marokkal való falra, szekrényre, anyára való spriccelését, és egy X-edik beterülésemet íly módon jutalmaztam :$ ... nem nagyon hatotta meg... 23 mpig (számoltam) picit sírt, ült a kanapén és már ment is énekelgetni, játszani :O Kemény a csaj :P
A szobában a "DirektorÚr" leste a mesét, már az olló sem kellett, semmi. Kis csoki majszika és a világ teljesen elveszett számára... mikor aztán mégis ollózni kezdett ismét más dimenzióba került... egyre hangosabban szólongattam és bizony... nagy sokára nézett csak rám (na jó... másodjára már direkt csinálta a kis Gonosz Manó, csak úgy vigyorgott a bajsza alatt :P )
Kicsit ölben mesézett, majd kezdett undokoskodni.
Belekönyökölt többször a mellembe, s a végső döfés a kutyás sebem szétrúgása volt :( Na akkor aztán nem ült az ölemben... (s míg én "felugrottam" fájdalmamban, Ő kéjes vigyorral befúrt a székembe, s míg érte a seggem az ülrészt még taszjtott is egyet rajtam :S )
Fürdésnél mééég FŰDŐS BABÁT akart a drága... potom 4db hever a fürdőben... nem győznek kicspögni... de az nem elég... peeersze :S pffffffff... be sem fér majd a sok jószágtól :P
A haj vizes lett, mind a 4 baba bekerült végül, míg ágyaztam... nagy nehezen kijött a vízből, s a következő taslit öltözés közben kapta :( :$ ... menekült, rohant, vergődött, csikart, rúgott, s feszengett (ami közben ismét nekem okozott fájdalmat, nem is sorolom hol, de a sebem ismét megtalálta) Na nem azonnal az első moccanásnál suhintottam... kértem, kérleltem. A szemébe nézve (nem könnyű hiába fogom meg a pofiját) magyaráztam neki... s mikor sokadjára is tojt a szövegemre és bizony... eltelt majd 2 hét, de igen érzékeny a lábam... csak mély seb az... szégyellem, de ez így jött ki :S ... de felöltettem 13 mp. alatt.
Vacsi... na nem annyira... pár falat zsíros kenyér :S ... a kakaós csiga az nem kell...
A szobában ment tovább a derbi :S ... aztán ment mamához, ettek mézes almát, meg ki tudja még mit... nagyon jól elvoltak :)
Bejönni smafu, mamánál aludni, na azt nem akart :P ... itt viszont... tombolás van/volt.
Tv kikapcs, zsarolás minden félével... végül kijátszottam az adu ÁSZT ... anya kimegy ha megszomorítod... fekszik :)
Nem túl eredményes napot zártunk, ha így nézzük, hogy 4-5 óra alatt többször sikerült összevesznünk :S ... de valami van vele mostanában... pár napja (3éves kór :P )
Nagyon érzékenyen reagál dolgokra... már Y. is megjegyezte, hogy mindenen rinyál s azonnal bőg. Éjjel is megébred, nagyon sokadszor nála és felsikít. Rászólok, csúnyán nézek... máris bőg... eddig max duzzogva felhúzta az orrát (igazi nagylányos pulykásan :P ) most meg... ha fülest kapott is max utálatoskodott, most meg bőgve belém csimpaszkodik...
Érezhet valami változást a levegőben... már említettem, hogy az eddig olvasottakkal ellentétben, Bab picinek nem szorongott... talán, mert mindig ott voltam. Apja csak hvg-n volt otthon, feltéve ha nem a sarki egységben ... szó szerint minden pillanatban ott voltam és nem is voltam híve a hagyjuk sírni a babát elvnek... az hülyeség az Én véleményem szerint... de biztos igazuk van azoknak akik a mellett állnak... a mondandóm lényege, hogy nem tapasztaltam szeparációs szorongást nála. Kiegyensúlyozott, nyugodt, békés baba volt, a sok nyígja mellé az anyja is :P ilyen volt, mert ott volt ugye egy eszményi, bajtalan gyermek :)
Másfél éves kora körül sem jött ez a szorongós rész... az anyja mindig ott volt... szinte soha nem lett lepasszolva... az apja is csak velem vitte láthatásra.
Alig 2 éves korában dolgozni mentem és kezdődtek a gondok... de nevelési, fegyelmezési, altatási problémák. Ilyen jellegű észrevételeim nem voltak...
Amióta újra itthon vagyon (mostmár munkanélkülin :( ) azóta vélem felfedezni a lelki gondjait. Nehezen váltunk el, mikor tornára mentem, mindenhova jönni akart velem. Nem egy alkalommal kellett "pajszervassal lefeszíteni" rólam. Ez nagyon fáj... de sajnos ez van... bízom benne, hogy megoldódik, hiszen meg szokott. Miért mi lennénk a kivételek... kicsit később ért utol minket, de túléljük :) most sok a változás, de változom majd vele Én is ;) csak jó legyen :) (bár igen élvezem, hogy ennek hála kéz a kézben sétálunk ;) :D )
www.PasizasiTanacsok.hu - Tanácsok, tippek, módszerek a pasizáshoz, hogy a legjobb pasikat is könnyedén elcsábítsd!
Szia nagyon edes vagy a kepeken,jo kis napod volt esmeny dus,nekem is pont ilyen babakocsim van meg a szine is pont ezek.Olyannagy lanyos vagy az utolso kepkeen es milyen kenyelembe helyezted magad,anya szep osszefoglalot irt rolad.Vasarnap nekem is szulinap es johetnek az osszefogalalok.Szabina es Julia
VálaszTörlésemlékszem a nővéremnél is hasonlóra... szerintem ez azért van, mert már igazán "benőtt a feje lágya", vagyis nagyobb, érti a dolgokat. Rájött, hogy nem csak az övé vagy, és nem csak az van, amit ő akar, és próbálkozik.
VálaszTörlésKinövi majd. Még 1-2 év, nyugi :-)
Pussz
Sziasztok.
VálaszTörlésLátom-olvasom zajos napjaitokat.
Anyán csüngés nálunk is fokozódott,bár mi még kissebbek vagyunk.
Nekünk is azt mondták majd túl leszünk rajta.
Puszi.
Még egy nagyon fontos!!
VálaszTörlésutólag is nagyon boldog szülinapot kívánunk!!!!!!!!!!!!
Bocsi hogy csak most de nem vagyok már napi szinten mióta "melósok" lettünk.
Pussz.
Nagyon sok minden teljesen olyan náéunk is, mint nálatok; a séta alatti kézfogás, a bőgés, nyafogás... és bizony a taslik is. Mondom, hogy, ha nem hagyja abba kapni fog, kérem szépen, figyelmeztetem, semmi. Aztán kész. :'-(
VálaszTörlésAddig nem hiszik, amíg meg nem kapják, úgy látszik.
Abszolút életkori sajátosságok ezek. (Mi az ovira fogtuk ugyanis, egyik ismerősünk pedig arra, hogy a kissrác nem jár oviba.) Szerintünk (is) legalábbis.